Wakkanai Japán legészakibb prefektúrájának, Hokkaidonak a legészakabbon fekvő városa. Itt található a tengerbe nyúló, híres hely, a Soyamisaki, amit Japán legészakibb pontjaként tartanak számon. Északi város lévén Wakkanai klímája meglehetősen hideg. A téli mínuszok a dominánsak, már kora ősszel érezni lehet a közelgő fagyot, amikor pedig beköszönt az igazi november, sok hó esik. A tél egészen messzire belenyúlik a tavaszba, mely az őszhöz hasonlóan borzongatóan hideg és szeszélyes. Csak a nyár hoz némi enyhülést, bár a strandidő igazán ritka, ezért meg kell becsülni azokat a napokat, amikor a hőmérséklet harminc fok fölé emelkedik.

~Rózsakő és borostyán~

Mitsuru kávézója, a Rózsakő és borostyán (薔薇石と琥珀 [Baraishi to kohaku]) Hokkaidó legészakibb prefektúrájának legészakibb városában található. Bátran kijelentkető, hogy a közel 42. 000 fő lakta Wakkanai egyik legforgalmasabb kávézója, megy különös steampunk-barokk elemeivel a kifinomult ízlésvilágúak paradicsoma. Két évvel ezelőtt elvégzett egy vendéglátói egyetemet, majd Makotóval, legjobb barátjával együtt tették le a foglalót. Senki nem gondolta, hogy a hely ekkora siker lesz - többször volt átépítés, felújítás, bővítés, hogy a vendégek mind beférjenek, ugyanis gyakran előfordult, hogy az utcáig lógott a sor. Kávéi, teái attól olyan különlegesek, hogy bár az alapanyagokat ming külföldről szerzik be, az elkészítés, ízesítés mégis visszakalauzolja a vendégeket egy elfeledett korba. Gyakoriak az esküvői bérlések, illetve a cosplay fotózások. Turisták gyarkan tévednek be körbenézni, aztán ott ragadnak a kiszolgálás miatt. Az itt dolgozóknak különleges felszolgálóruhájuk van. Álommeló azoknak, akik vendéglátóipari főiskolát végeztek, mégis össz-vissz hárman dolgoznak a kávézóban. Nem azért, mert a vezetés, Mitsuru sajnálná a pénzt, hanem mert egyszerűen senki nem olyan jó, hogy pár hétnél, hónapnál tovább megtartsa az illetőt. Alig egy éve kerültek fel az étlapra rendelhető sütemények (készételek egyelőre nincsenek). Az árak enyhén borsosak, de garantáltan minőségi cserébe a kiszolgálás. 

>>A kínálat itt érhető el<<

~Naoya & Kouichi óvodája~

Hagyománytisztelő, tradícionális, kis létszámot foglalkoztató óvoda Wakkanai prefektúrában. Az egész Naoya ötlete volt, Kouichi pedig vakon követte, de döntését nem bánta meg. Pici, de színektől duzzadó hely, ahol össz-vissz 15 főből áll az egyetlen óvodai csoportjuk. A gyereket a tradícionális japán zene szeretetére nevelik, kalligráfiára oktatják - természetesen az egyszerűség keretei közt maradva -, hagyományos ételekkel etetik, és régi korok játékaival foglalkoztatják őket. Az óvodán kívüli programok is általában ebben a szellemben telnek. Joururi-ra (japán bábjáték), állatkertbe viszik a gyerekeket. A picik anélkül szívják magukba a kultúra alapjait, hogy észrevennék. 

~Ryuichi cége~

A cég, amit Ryu vezet, Sapporo belvárosában található. Autópályán fél óra alatt elérhető Wakkanaiból. Ryu az egyedüli örököse a cégnek, miután Ritsut apjuk kizárta, de az öcs is ott dolgozik, hogy kitanulja a szakmát. Ryu legfőbb bizalmasa Yoshi, akit lassan már társtulajdonosnak is tekint. Közös irodán osztoznak és mindenben kikéri a véleményét. Az épület maga impozáns, teteje a felhőket karcolja. Az egész fémből és üvegből épült, ezáltal világos, és gyönyörű kilátást nyújt Sapporora. 75 emeletes magas, öt lift közlekedik az épületen belül és külön három másik, amit csak a vezetők használhatnak. Minden szinten a legmodernebb technikákkal és felszereltséggel dolgoznak, emellett profi biztonsági rendszer üzemel az épületen belül.

~Tokió~

Hagyjuk el picit Hokkaidót és látogassuk meg a tokiói karaktereinket!

A japán főváros ad otthont Tsutomunak és a környezetének, aki bátyja elől Tokióba menekült. A második világháborúban Tokiót porig bombázták az ellenséges erők, ezért mára teljesen modernizálódott, csak nagyon kevés autentikus pontja maradt. Ez az örökké nyüzsgő és vibráló város modern infrastruktúrával és termédek szórakozási lehetőséggel várja látogatóit.

~Akame & Tsutomu kollégiumi szobája Shibuyában~

Tsutomu és Akame Tokió egyik közkedvelt kerületében, Shibuyában élnek egy diákszállón, amely középiskolás, főiskolás és egyetemista tanulóknak nyújt olcsón szállást. A szobák inkább kis lakásnak felelnek meg, 2-3 szobásak, jól felszereltek, külön fürdő és konyha jár minden lakáshoz. Az egyetem koedukált bár, de a fiúk és a lányok különböző szinteken laknak. Minden szintnek van egy gondnoka és egy felügyelője, de a szabályok elég lazák. Tsutomuék szobája a 107-es, vagyis az első emeleten található, a folyosó végén. A fiúknak külön szobája van, melyet a saját szájízük szerint rendeztek be. A fürdő, a konyha és az étkező azonban közös.